Bejegyzések

Karácsonyfa - kisokos

  A k arácsonyfa története Már a kereszténység megszületése előtt a germán, római, egyiptomi és a kelta kultúrákban, örökzöld faágakat aggattak ki az emberek otthonaik ajtajára és ablakaira. Úgy tartották, hogy azok elűzik a boszorkányokat, a szellemeket, a gonosz lelkeket és távol tartják a betegségeket. Az örökzöld növények tisztelete az ókori népek hitvilágában is fontos szerepet töltöttek be. A római világban napfordulókor (dec. 17.) ünnepelték a földművelés istenét, Satumust. Ez a vidámság és az ajándékozás napja volt. Újévkor, január 1-én a templomokat, házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak.  A karácsonyfa állítás hagyománya a Német-Római Birodalomban a 16.században terjedt el. Feltehetőleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszítette fel karácsonyfáját.  A karácsonyfa később komoly támogatókra talált,  Viktória brit királynő és férje, Albert szász-coburg-gothai herceg személyében: a királyi pá

Zserbó golyó recept

  Zserbó golyó: - 15 dkg. aszalt sárgabarack - 15 dkg dióbél - 2 evőkanál rum - 2 evőkanál porcukor - 1-2 evőkanál baracklekvár -25 dkg étcsokoládé Elkészítés: A diót aprítógépbe szoktam tenni, ledarálom, majd az apróra vágott aszalt sárgabarackot is hozzá teszem és tovább darálom.  Keverőtálba teszem, és hozzá adom a  porcukrot a sárgabarack lekvárt, és a rumot. Összekeverem, és egy nagy golyó masszába jól összegyúrom. Berakom kb 30-60  percre a hűtőbe. Kis golyókat formálunk belőle. Felolvasztjuk vízgőz fölött az étcsokoládét. Leszedjük a gőzről és temperáljuk, hogy fényes csokit kapjunk. A golyókat belemártjuk a csokoládéba, úgy hogy az egész golyót bevonja, csepegtetőre, vagy tányérra rakjuk, és hűlni hagyjuk. Mielőtt kihűlne a csokoládé megszórom tört dióval, vagy ezüst/arany ehető gyönggyel. Ha megdermedt a csokoládé, kis bonbon papírba rakom. Tippek: Ha nincs kedved a vízgőzzel bajlódni, a csokoládét rakd mikróba, csak arra figyelj, hogy 1 percen belül vedd ki, keverd össze

Advent - kisokos

Minden vágyott eseményt megelőz egy izgalmakkal teli várakozás. Gyerekként alig győztük kérdezgetni, mennyit kell még aludni, hogy eljöjjön végre a születésnap, a nagyi látogatása, vagy a mikulás, de az összes jeles nap közül legtürelmetlenebbül kétségtelenül a karácsonyra készültünk.      Ez az időszak az advent, aminek mai elnevezése latin eredetű és az úr eljövetelére utal, emiatt néhol “úrjövet”-ként is emlegetik. Kezdetektől kéz a kézben jár a karácsony ünneplésével, együtt terjedtek el a világon néhány száz év alatt. A pontos periódust még VII. Gergely pápa jelölte ki - ennek ellenére ő nem a naptáras Gergely pápa volt - méghozzá úgy, hogy origója a Szent András napjához legközelebbi vasárnap legyen a vége pedig december 25.-re, azaz karácsony napjára essen. Akkoriban még harangszóval jelezték a szakasz kezdetét. Az ünnepekre való felkészülés, a karácsonyi várakozás mellett az egyre hosszabbodó estéken jól esett meggyújtani családi körben egy-egy gyertyát, a melegre és fényre

Szaloncukor-kisokos

        Magyarországon bizony nem csak Kevin nélkül elképzelhetetlen a karácsony, hanem a csillogó papírokba csomagolt, fenyőágakon csüngő édességek nélkül is. Kinek ne csengene még a fülében a sztaniolpapír halk zizgése, ahogy gyerekként a felsőbb ágak felé nyújtózkodva, észrevétlenül próbálja kicsenni az utolsó zseléset a csomagolásból? Ezeket a sosem múló emlékeket a legenda szerint egy francia cukrászinasnak köszönhetjük, aki egyszer csak szerelembe esett, ám szerény jövedelemforrásai miatt kénytelen volt kreatív módját választani a hölgy lenyűgözésének. Apró bonbonokat csent el a cukrászüzemből, amiket kedves üzenetekkel teleírt papírosba csomagolt, majd ezt beborította egy újabb, immár elegánsabb réteggel, hogy elrejtse művét a kíváncsi szemek elől. Később a mester lenyúlta az ötletet, és így kezdték el nagyüzemben előállítani az ekkor még csak csokoládét rejtő kis csomagokat. Az édesség ezután Németország felé vette az irányt, ottani cukrászmesterek vették át és formálták sajá